életművéért a Radnóti Miklósról elnevezett költészeti biennálé ezévi fődíját.

Talán a Dunántúl miatt.
Talán Nagy László miatt.
Talán a Keleti Károly utca miatt.
Talán Schéner Mihály, a szelemen meg Takáts Gyula miatt.
Talán amiatt a huszonvalahány év előtti külön, csak nekem szóló irodalmi felolvasódélután miatt Sárbogárd és a Déli pályaudvar között, a vonatfülkében.
Nem tudom, mi miatt, melyik miatt, de fontos nekem Ágh István.

A DENEVÉR ÉJSZAKÁJA

A denevér minden nap erről álmodott
összetorlódott égi-földi tonnák
barlanggá szorítják a kertet,
bokor-, lomb-, lián-, csipkeformán
cseppkövesül, de lágyulnak a rovarok,
csak a valószínűtlen bőregér füle
foghatja föl, hogy én is ott vagyok,
neki való sötét, és olyan nesztelen,
mint az árnyék, ha árnyon áthatol,
mert annak álma valósul meg itt,
ki nem látott napot.

TÉLIZÖLD
(részlet)

Holtáig lát a lélek én meg
akárha föltámadtam volna
nem vágyok semmi csillogót
csak átveszem a túlélő levél
ajándékát mert ajándék magának is
zöldellni egyedül