Sokféle kifestőkönyvem volt
kapitanyg|2008. nov. 9. 11:11|12 komment
Jegyzetlapok, emlékek, művészet
kisgyerekkoromban, szerettem őket, egészen más volt meghatározott színekkel megtölteni az előnyomtatott kontúrok közét, mint magamtól rajzolni - erre büszke voltam: iskolásoknak való - rajzfüzeteimbe (kettőt őrzök belőlük, borítójukon anyám írásával: 1952-53). Megtalálni a színes ceruzáim között azt, amelyikkel ugyanolyanra színezhetem a rózsát meg a tulipánt, amilyen a túloldali képen.
Erre a rózsás-tulipánosra határozottan emlékszem, meg arra is, amelyik egész kis történetet mesélt el: este, zárás után megelevenednek a játékbolt játékai, a mackó, a kisvonat, a lendkerekes autó, a bohóc egytől egyig leszállnak a polcról, és játszani kezdenek. Persze, reggelre, mire kinyit a bolt, minden visszakerül a helyére.
És emlékszem még egyre, népviseletbe öltözött fiúkat és lányokat kellett kiszínezni. Volt bolgár, lengyel, román, tán tiroli meg fapapucsos holland is. Az orosz lányt hagytam a legvégére, csodaszép, mélykék szoknyája miatt. Nagyon sokáig válogattam a ceruzáim között, míg végre bele mertem fogni.
És ugyanez a csodakék, meg a többi varázslatos szín tobzódása később az orosz mesekönyvek képein, Bilibin díszlettervein és illusztrációin, a levelezőtársaktól kapott képeslapokon (meg a szilveszterieken, itt a blogomban).
De egyre inkább azt hiszem, nemcsak a színek adják ezeknek a képeknek ezt a sajátos, semmivel össze nem téveszthető hangulatot. Vagy egy hónappal ezelőtt akadtam rá erre a cikkre. Azóta megkerestem Ludmilla Beljakova honlapját is. (A link a "fenséges ősz" képeire visz, csak mert ősz van, de nézzétek meg a többit is!) Bajban vagyok vele, orosz tudásom megkopott, szótáraim elavultak, tulajdonképpen már magát a monogravírt sem tudom pontosan magyarra fordítani, nemhogy a többit. (Talán BDK segít majd...). Annyit azért értek, hogy Beljakova különleges és egyedi technikával dolgozik: nem festék, hanem a rézlemezbe karcolt vonalak mélysége, meredeksége, "szöge" adja azt a mintegy 40 árnyalatot, amely megjelenik a képein.
És a fény.
Nem, nem mély és telt, inkább pasztell színek (én legalábbis így látom a monitoromon). És mégis: ugyanaz a különös, sajátos hangulat, mint az orosz meseillusztrációkon.
Nem tudom, mi a titok nyitja. Talán tényleg az orosz lélek.
Erre a rózsás-tulipánosra határozottan emlékszem, meg arra is, amelyik egész kis történetet mesélt el: este, zárás után megelevenednek a játékbolt játékai, a mackó, a kisvonat, a lendkerekes autó, a bohóc egytől egyig leszállnak a polcról, és játszani kezdenek. Persze, reggelre, mire kinyit a bolt, minden visszakerül a helyére.
És emlékszem még egyre, népviseletbe öltözött fiúkat és lányokat kellett kiszínezni. Volt bolgár, lengyel, román, tán tiroli meg fapapucsos holland is. Az orosz lányt hagytam a legvégére, csodaszép, mélykék szoknyája miatt. Nagyon sokáig válogattam a ceruzáim között, míg végre bele mertem fogni.
És ugyanez a csodakék, meg a többi varázslatos szín tobzódása később az orosz mesekönyvek képein, Bilibin díszlettervein és illusztrációin, a levelezőtársaktól kapott képeslapokon (meg a szilveszterieken, itt a blogomban).
De egyre inkább azt hiszem, nemcsak a színek adják ezeknek a képeknek ezt a sajátos, semmivel össze nem téveszthető hangulatot. Vagy egy hónappal ezelőtt akadtam rá erre a cikkre. Azóta megkerestem Ludmilla Beljakova honlapját is. (A link a "fenséges ősz" képeire visz, csak mert ősz van, de nézzétek meg a többit is!) Bajban vagyok vele, orosz tudásom megkopott, szótáraim elavultak, tulajdonképpen már magát a monogravírt sem tudom pontosan magyarra fordítani, nemhogy a többit. (Talán BDK segít majd...). Annyit azért értek, hogy Beljakova különleges és egyedi technikával dolgozik: nem festék, hanem a rézlemezbe karcolt vonalak mélysége, meredeksége, "szöge" adja azt a mintegy 40 árnyalatot, amely megjelenik a képein.
És a fény.
Nem, nem mély és telt, inkább pasztell színek (én legalábbis így látom a monitoromon). És mégis: ugyanaz a különös, sajátos hangulat, mint az orosz meseillusztrációkon.
Nem tudom, mi a titok nyitja. Talán tényleg az orosz lélek.
Hozzászólások
Eddig 12 komment érkezett (
)
1.
bdk piréz
2008. 11. 09. 12:41
A leírtak lényegét megértetted, a le nem írt lényeget viszont csak találgatni lehet.:
A rézlemezbe a tűvel (vésővel) meghatározott mélységű és dőlésszögű vájatok formájában viszi fel a rajzot, lakkal vonja be és polírozza (csiszolja). Egyetlen színezéket használ: természetes fekete kormot. A rézmetszetről tehát nem készül lenyomat, hanem maga a metszett rézlemez a kép, amely a ráeső fényt annak irányától és jellegétől függően veri vissza. Ez eddig világos: a megmunkált felület szórja és interferálja, összetevőire bontja, tükrözi és elnyeli a fényt. Kicsit úgy, ahogy a fénybe tartott, sűrűn barázdált CD-lemez is a szivárvány összes színében játszik (ki lehet próbálni).
Azt a megállapítást viszont nem tudom értelmezni, hogy Рисуя, она не применяет краски, а только определенные химические соединения. - nem a fordítással van gondom, hanem hogy ez mit is jelent: Rajzolás közben nem használ festékeket, csak bizonyos kémiai vegyületeket.
A festékek (és összetevőik) maguk is kémiai vegyületek, úgyhogy...
2.
kapitanyg
2008. 11. 09. 12:50
:)
Köszönöm.
Nézted ezt is?
http://www.monograv.by.ru/beljakova_ru.htm
3.
bdk piréz
2008. 11. 09. 12:55
néztem, itt sincs több a technilógiáról, a kulcsmondatokat innen vette át az újságcikk is.
4.
Texaco Benzin (Babett)
2008. 11. 09. 13:26
http://www.webforditas.hu/index.php
Ha fordítási gondjaim vannak, itt oldom meg. Mondjuk, néha egészen mulatságos és érthetetlen! :))
5.
Texaco Benzin (Babett)
2008. 11. 09. 13:40
Ja és kösz a linkeket! :))
Nagyon szerettem a kifestőket meg a kivágható öltöztető babákat! Emlékszel rájuk? Ki fehér fülekkel lehetett nagyjából rögzíteni a ruhákat.
6.
kapitanyg
2008. 11. 09. 13:59
A webfordítás oroszból angolra fordít, az még egy áttétel
Hogyne emlékeznék, magam is rengeteget gyártottam :)
7.
Texaco Benzin (Babett)
2008. 11. 09. 14:31
Látod, ezt nem néztem! Nem tudtam, hogy ilyen körjátékkal fordít! :)) Ez még mulatságosabb lehet!
8.
t
2008. 11. 09. 15:58
A "kémiai vegyületek" valószínűleg azt jelenti, hogy pl. sósavval és hasonlókkal kezeli a felületet és attól színt a kép. Ez igy valóban nem festék, hanem maga az anyag -a réz- színe változik a kémiai hatásra.
9.
morcos
2008. 11. 09. 17:13
Szia! :))
Nahát! Tiszta véletlenül bukkantam Rád!
Bocsi, most nincs igazán a témába vágó érdemi megjegyzésem, meg még nagyon nem ismerem itt ki magam, meg most "rohannom" is kell - de azt hiszem majd még visszanézek.
Örülök, hogy láttalak! Minden jót! :o))
10.
kapitanyg
2008. 11. 09. 17:21
Szia, morcos, nagyon-nagyon örülök neked! :)))
11.
czzsuzsa
2008. 11. 10. 9:36
Mostanában én is "rákattantam" az orosz oldalakra. (No nem értek mindent, s nincs online szótár. Én orosz német szótárt lestem, ki is akadt egy idő után az agyam) Gyöngyöt fűzni is nagyon tudnak. Szeretem a népdalokat, régi dalokat is. Kerestem is a "jutyubon", s férjem "örömére" kornyikáltam. (Очи чёрные и так дальше)
Most ezt találtam: http://www.youtube.com/watch?v=h3egEIUZhls
Ezt ismeritek? orosz klaviatúra: http://translit.ru/
Nagyon érdekes és tetszik, hogy ezen a gyöngyös fórumon sok közmondást, szállóigét használnak pl. a munkával, kézügyességgal stb.-vel kapcsolatban.
Sokáig hanyagoltalak benneteket, köszönöm G., hogy bekukkantottál hozzám. Azért nem írtam az "Égnek áll a hajam"-ban, mert sok kis érdektelen bosszúsága másnak is van. A nagyokról meg regényeket lehetne írni, s sajna, nem is tudok jól írni.
12.
dmolnar
2008. 11. 11. 8:45
Nekem is volt kifestőkönyvem, sőt olyan is volt, ahol csak vízzel kellett "festeni", a színek maguktól alakultak. Az is igaz, hogy a kifestőket én sohasem festettem, bár a szülői ösztönzés megvolt, hanem ceruzával színeztem... Praktikus okokból, azt még valahogy lehetett javítani, ha kiszaladt, a festéket, sajna, nem... (Érdekes, kiskoromban hót béna voltam az ilyesmihez és csak húszéves korom táján jött meg az ügyesség, vagy mi... A gyerekeimnek szinte csak én rajzoltam, igaz az már jóval később történt...)
Írja meg véleményét, kérdéseit!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.